A munkaközösség tagjai:

Báthy György (történelem)

Bognár Barbara (magyar)

Dakos István (kommunikáció)

Dévényi Judit (kommunikáció-magyar)

Élő Barbara (magyar)

Fajtai Piroska (magyar-történelem)

Kelemen Tibor (történelem)

Kiss Ernő (magyar-történelem)

Kolozsiné Keresztes Éva (magyar)

Kránicz Tünde (magyar- etika)

Lévai Tamás (könyvtár)

Nagy Nikolett (történelem)

Nyári Milán (vizuális kultúra)

Rohn Róbertné (könyvtár)

Takács Szilvia (történelem)

Varga Andrea Éva (történelem)

Oktatási célok

Történelem, társadalomismeret, társadalom és kommunikáció

• A történelmi műveltség kiterjesztése és elmélyítése
• A nemzeti azonosságtudat kialakítása a magyar történelem feldolgozásával; az európai és egyetemes demokratikus értékrend kialakítása az egyetemes történelem elemzésével
• A demokratikus gondolkodásra és magatartásra nevelés; az állampolgári feladatokra és a tudatos közéleti részvételre való felkészítés; az alapvető személyiségi és emberi jogok megismertetése
• Nyitott, elfogadó gondolkodás kialakítása az eltérő kultúrák vonatkozásában
• A környezettudatosságra és fenntarthatóságra nevelés a környezet és a természet, valamint az ember kapcsolatának koronkénti bemutatásával
• A történelmi-társadalmi jelenségek és az eseményeket alakító okok föltárása
• A kommunikációs képességek fejlesztése, a kritikai gondolkodásmód kialakítása
• A térben és időben való tájékozódás képességének és készségének folyamatos fejlesztése
• A tanulók szöveges, képi forrás-, ill. ábraelemző készségének fejlesztése, javítása
• A különböző képességek - az ismeretszerzés, tanulás; a kritikai gondolkodás; a kommunikáció; valamint az időben és térben való tájékozódás - azonos súlyú fejlesztése
• A tanulók helytörténeti, Kaposvár-történeti ismereteinek bővítése, az ismeretek beépítése az érettségi vizsga követelményeibe
• A tanulók felkészítése a sikeres érettségi vizsgákra, elősegítve az élethosszig való tanulás feltételeit
• A tanórákon a hagyományos eszközök (tankönyvek, egyéb olvasmányok, térképek, audio-vizuális anyagok stb.) mellett a multimédiás eszközök (világháló, kép-, videó-, hang-megosztók, stb.) használatának növelése

Magyar nyelv és irodalom, kommunikáció - magyar nyelv és irodalom

• A magyar nyelv sokoldalú ismerete és árnyalt használata. Az anyanyelvi alapok megfelelő ismerete segíti az idegen nyelv elsajátítását
• Az anyanyelvi kompetenciák fejlesztése
• A nyelvi, a kulturális és a szociális kompetenciák alakítása, fejlesztése
• A nyelv mint változó rendszer megismerése
• A nyelvi kompetencia fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő szinten birtokolják a kommunikáció eszköztárát
• Az önálló ismeretszerzés, a differenciált gondolkodás, az élethosszig tartó tanulás képességének és igényének kialakítása, fejlesztése
• Kitüntetett feladat az olvasási kedv felkeltése és megerősítése
• Városunk és szűkebb régiónk kulturális életének, múltjának és jelenének bemutatása a tanítási órák keretében (például a kaposvári színház története, Rippl-Rónai József munkássága, kaposvári kötődése stb.)

Fejlesztési feladatok

• Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
• Olvasás, az írott szöveg megértése
• Írás, szövegalkotás
• A tanulási képesség fejlesztése
• Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről
• Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése
• Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése

Vizuális kultúra

• A tehetséges tanulók felkutatása, rajz- és fotópályázatokon való szerepeltetése, munkáikból kiállítás szervezése
• A művészettörténet súlyának növelése az oktatásban
• A rajz és vizuális kultúra tantárgyból érettségi vizsgára jelentkezők számának növelése

Etika

• Filozófiai fogalmak, vallási és irodalmi szövegek, példázatok elemzése, értelmezésük szóban és írásban.
• A következtetés, érvelés, bizonyítás és cáfolat szabályainak alkalmazása, az ettől eltérő gondolkodásmódok (sejtés, hit, képzelet, kétely, bizalom stb.) jelentőségének belátása.
• Egyéni vélemény kialakítása, felülvizsgálata, fejlesztése a más véleményekkel való párbeszédben.
• A méltányos vita szabályainak és készségeinek elsajátítása. Az elkötelezettség és az elfogulatlanság igényének összeegyeztetése.
• Erkölcsi elvek alkalmazása egyedi esetekre, különféle élethelyzetek erkölcsi dimenziójának felismerése, a gyakorlatban felmerülő értékkollíziók kezelése, alternatívák mérlegelése.
• A helyes önismeret és az önnevelés igényének erősítése. A cselekedeteink minőségét meghatározó erkölcsi képességek (erények, különösen az okosság, igazságosság, bátorság és mértékletesség) jelentőségének belátása, fejlesztésük lehetőségeinek felismerése.
• A szolidáris és kooperatív viselkedés, a segítőkészség értékének belátása, alkalmazása konfliktushelyzetekben. Az előítéletes, kirekesztő, rasszista, a kisebbségekkel, nemzetiségekkel szemben elutasító viselkedés gyökereinek feltárása, a társadalmi csoportok közötti együttélés konfliktusainak méltányos kezelésére irányuló igény, illetve az ehhez szükséges attitűdök és ismeretek elmélyítése.

Minden tantárgy esetében az erkölcsiségre és a hazafiságra való nevelés.